Nevem Roll Péter, 1969-ben születtem Győrben, a városhoz közeli Öttevényen élek.
A fényképezéssel már gyermekkoromban megismerkedtem, szüleim munkahelyén a könyvtáros bácsi adott először a kezembe fényképezőgépet. Alig vártam, hogy elfogyjon mind a 36 filmkocka, már húztam is ki a filmet a gépből, hogy láthassam a negatívot. Óriási csalódás volt. Idősebb barátaim a hagyományos előhívást is megtanulták, Őket figyelve rájöttem, mit csinálnak másképp, ami miatt az ő gépükből már használható fénykép is varázsolható. A harmadik fényképezőgépem egy Szmena 8-as volt, amit már nem szedtem szét. Iskolai kirándulásokon menőztem vele, ám amikor a tanító néni és az osztálytársak is kértek a képekből, rádöbbentem a szolgáltatás felelősségére. Szerettem volna mind jobb képeket készíteni, ezért elkezdtem érdeklődni, utána olvasni a dolgoknak. Három évtized automata-gépes korszak következett rengeteg családi és turista fotóval, emlékkel a fiókok mélyén, melyek többsége valószínűleg csak bútorcserénél fog előkerülni. Ha mégis kezembe akadnak, két lány édesapjaként boldogan, fotósként kritikus szemmel nézegetem ezeket. Jó pár évvel ezelőtt vásároltam egy bridge-fényképezőgépet, amely ugyan előrelépést jelentett, de hamar kiütköztek a korlátai. A megoldást a tükörreflexes gép jelentette. Néhány éve vásároltam egyet, és elmentem a Győri Fotóklub Egyesület következő nyilvános klubnapjára, ami egy érdekes kiállítás volt. Legközelebbi téma egy Győri városfotózás volt ,ami után az egész nyár rendelkezésemre állt megemészteni, hogy a beadott tíz képem közül miért nem igazán jó egyik sem. Már ekkor eldöntöttem, hogy én ide szeretnék tartozni. Szeptembertől rendszeresen látogattam a klubfoglalkozásokat, aktívan részt vettem a klub életben. Ennek eredményeképpen 2013 januárjában az elnökség felvett a Győri Fotóklub Egyesületbe. Ettől kezdve óriási volt a motiváció, hogy képeimmel a klubtagok nyomdokaiba léphessek. Sokat fejlődtem a képbírálatokon való aktív részvétellel, valamint a klubprogramokon készített képek közös kielemzésével. Javamra váltak az építő jellegű kritikák. Sokat köszönhetek a klubtagoknak, a mindenkori zsűrinek, akik iránymutatásukkal alakították a fotózás iránti látásmódomat. Rengeteg fotót nézegetek az interneten és a magazinokban, folyamatosan képezem magam, próbálok más munkáiból tanulni, ötletet meríteni. Nem választottam magamnak példaképet, véleményem szerint ez nagyon beszűkíti az embert. Minden fotóstól, minden képből lehet tanulni. A fotóklub által szervezett fotóstúrák, színházi fotózás, sporteseményeken és egyéb rendezvényeken való fotózási lehetőség nagy élmény és egyben fejlődési lehetőség is volt számomra. Már soha nem hagyom otthon a fényképezőgépemet. Nagyon örültem az első fotópályázati sikeremnek, ami óriási lökést adott és új mederbe terelte fotós pályafutásomat. Azóta már több hazai és nemzetközi fotópályázaton is eredményesen szerepelnek a képeim, általuk rendszeres részvevője vagyok a klub kiállításainak, megjelennek képeim fotós magazinokban, Hazai-és nemzetközi kiállításokon. Talán az emberábrázolás témaköre áll hozzám legközelebb, de szívesen fotózok a természetben, és kedvelem a kreatív fotókat is. Eddig a makro-fotózással kevesebbet foglalkoztam, a közeljövőben erre több energiát fogok fordítani. Célom a nemzetközi fotóművész diploma megszerzése.
Szeretnék a fotózással még sokáig örömet szerezni önmagamnak és fotóimmal minden fotográfia iránt érdeklődő embernek.